ALQUERQUE

Már nagyon vártam az Agon című kalandjáték negyedik epizódjának megjelenését. A sok rejtvény, kaland mellett kíváncsi voltam a befejező táblás játékra is. Volt, aki hamarabb végigjátszotta és figyelmeztetett, nem lesz könnyű feladat. Igaza lett. A gyönyörű, ékszerdobozhoz hasonlító játék igazi kihívást jelentett. Már az első pillanatban látszott, hogy nem lesz egyszerű megvalósítani. Sokkal összetettebb, aprólékosabb, mint a Tablut vagy a Fanorona.

A többféle anyag, a játékfelület mívessége elbizonytalanított, de úgy gondoltam, lesz, amilyen lesz, és belevágtam.

Felhasznált anyagok:

- falap
- fa lécek
- tiplifa 10-es
- fa gyöngy
- kiégethető porcelán por
- porcelán festék (kék, zöld, sárga, bronz és fehér)
- szög
- csavarok
- fém lábak
- gomb
- fekete és fehér festék

Eszközök:

- fűrész
- kalapács
- ragasztó
- csavarhúzó

Nem volt egyszerű a képernyőről nézve a játékfelület megrajzolása. Sok számolgatás, szerkesztés után lassan kirajzolódtak a körvonalak. A legnagyobb fejtörést az anyag kiválasztása okozta. Végül a kiégethető zománc mellett döntöttem, amit megfelelő méretű keretbe öntve a felhasználási útmutató szerint készítettem el. A kiégetett lapra indigó segítségével átrajzoltam a mintát. A porcelán-kontúrfestékkel kirajzoltam, száradás után kifestettem, majd sütőben kiégettem. Miután kihűlt, a kontúrok mellett vékony fehér ecsettel kihúztam és újra kiégettem.

Fából készítettem két egyforma alapot, melyek közé 2cm-es fa lécből távtartó keretet ragasztottam. A fa lap köré porcelán tábla magasságú keretet szögeltem és ebbe erős, rugalmas ragasztóval beleragasztottam a kész porcelán táblát.

A távtartó keretbe kis fiókot készítettem, amelyekbe a tipliből és fagyöngyből készült bábuk kerültek. 12 fehér és 12 fekete. A fiókra a kis gombot apró szöggel rögzítettem.

Végül a lábakat felcsavaroztam.

Megszemlélve a kész művet egészen elégedett voltam. Egy újabb játék kelt életre az Agon sorozatból és már nagyon várom, hogy folytatódjék a kalandjáték sorozat újabb és újabb kihívás reményében…

(Illusztrációk a Képcsarnokban)

Taskó Ágnes (2011.12.)

Szólj hozzá